Római Kori Tárgyak / Romai Kori Targyak - Gyűjtemény - Árak, Akciók, Vásárlás Olcsón - Vatera.Hu

Ábrázolásuk felbukkan mitológiai témájú vagy profán kisplasztikákon, votív és sírreliefeken, falfestményeken, mozaikokon. A régészeti emlékanyagban tükrök jellemzően temetők mellékletanyagából származnak. Megkülönböztetünk fémből készült illetve üvegtükröt, attól függően, hogy a tükörképet a felcsiszolt fém vagy a bevont üveg adja. Írott forrásokból tudjuk, hogy az üvegtükör készítés technikáját ismerték már az ókorban, de id. Plinius csak annyit közöl, hogy azt Sidonban találták fel, továbbá több helyen is értesülünk egészalakos üvegtükrökről, és falitükrökről, ám ezeknek egyelőre nincs nyoma a leletanyagban. Hagyományosan az ólomkeretbe foglalt üveglapok, illetve általában utóbbiak híján az ólomkeretek, mint ólomtükrök, tükörkeretek szerepelnek a tipológiákban. A szépen felcsiszolt fémlapot folyékony üvegre préselték, így nem érhette azt levegő, ami elengedhetetlen az oxidáció folyamatá ércz tükörről legrégibb emlékezés Mózes könyvei egyikében (2 k: 38, 8) található, s legelső használása felette nevezetes.

Római kori targyak
Római kori gyűjtemény | Magyar Nemzeti Múzeum
Szépművészeti Múzeum Antik gyűjtemény
Újdonságok a római kori Budapestről » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek

Római kori targyak

Római kori gyűjtemény | Magyar Nemzeti Múzeum

I. rész: Százhalombatta történte a régészeti leletek tükrében
Római kori targyak
Római kori tárgyak kezelése
Római kori sírok és különleges leletek kerültek elő a társasház építésekor, kisebb ókori temetőt tártak fel a régészek – Szabad Pécs

Párkánya is három oldalon rovátkolt levélsorral díszített. A kő teteje 3/4 kör alakúra kiképzett. A feliratmezőt többszörösen tagolt átvezető elemek választják el a lábazattól, illetve a párkánytól. A felirat első sora az abacuson található. Lib(ero) P(atri) et Lib(erae) / voverat hanc / aram Ulpius/ Baccho Marianus / vet(eranus) extess(erario) leg(ionis) I ad (iutricis) I pro sal(ute) sua suorumq(ue) / omnium et nunc I solvit laetus cum / honore sacrorum / Albino et Aemill[i]/ano [co(n)sulibus]. Liber atyának és Liberának. Ezt az oltárt Ulpius Marianus fogadta Bacchusnak, aki korábban a legio I. adiutrix jelszóvivője (altiszti rangban) volt, saját, és a hozzátartozói üdvéért, és most beváltotta fogadalmát a szent titkok áldozatával boldogan Albinus és Aemilianus consulsága évében. A konsulnevek alapján 206-ra keltezhető darab Bacchus, a bor istene helyi kultuszáról tesz bizonyságot több másik, később tárgyalandó darabbal együtt. Sajnos az utolsó két sora sérült, ezért annak feloldása bizonytalan.

Szépművészeti Múzeum Antik gyűjtemény

A kutatás során kiderült, hogy ehhez pince is tartozott, de feltártak csatornát, illetve kemencét is. Az újabb ásatás során további mécseseket, illetve freskótöredékeket találtak, amikből rekonstrukciót készítettek. A kiállítás másik része a temetővel kapcsolatos. Az aquincumi polgárvároshoz több temető is tartozott, a legnagyobb ezek közül a Duna-parton elhelyezkedő keleti temető volt, itt több ezer sírhelyet alakítottak ki. Az első feltárások a 19. század végén illetve a 20. század elején kezdődtek, míg a későbbi munkálatok mindig valamilyen beruházáshoz kapcsolódtak. Ezen ásatások során több használati tárgy is előkerült. Az edények ugyan többnyire tipikus római kori házi kerámiák voltak, de akadtak köztük ritkább, például észak-afrikai formák is. A sírokban további viseleti tárgyak, személyes tárgyak, kiegészítők, ékszerek, tükrök, érmek, arcos edények, üvegedények és szoptatós üvegek kerültek elő. Sikerült viszonylag késői sírokat is találni, ami abból a szempontból mindenképpen érdekes, hogy a polgárváros késői története jórészt homályba vész.

Jellegzetes emlékcsoportot képeznek a bélyegestéglák, a készítő itt állomásozó, vagy építkező csapattestek pecsétjével. A leggyakoribbak természetesen a mór cohorsnak a bélyegei, de megtalálhatók a legio II adiutrix ("második segédlégió"), a legio II Italica ("italikusok második légiója"), és a cohors VII Breucorum ("a breukusok 7. zászlóalja") emlékei is. A mindennapi használati tárgyak, mint pl. a szépszámú katonai tányér mellett egy elsüllyedt katonai hajóból származó bronzedények érdemelnek figyelmet. Ez utóbbira kotrási munkák során bukkantak rá Százhalombatta és Tököl között. Az edények a Brigetioban (Komárom-Szőny) állomásozó legio I adiutrix ("1. segédlégió") hajójáról származnak. Némelyik edény egykori tulajdonosának nevét is megőrizte. A római uralom alatt általánossá vált a pénzgazdálkodás. A matricai táborban alapját az itteni katonaságnak kifizetett zsold képezte, melynek értéke azonban a fokozódó infláció következtében a III. század első felétől egyre csökkent. Az asztali tárlóban az itt használt arany-, ezüst- és bronzpénzek láthatók.

Újdonságok a római kori Budapestről » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek