Fast Fashion Jelentése: Áldás Vagy Átok A Fast Fashion? | Nlc

Ennek egyik oka, hogy a divattervezők nem rendelkeznek megfelelő tudással arról, hogy a terveiknek, anyagválasztásaiknak és egyéb döntéseiknek milyen ökológiai lábnyoma lehet, továbbá nincsenek ösztönözve sem arra, hogy e döntéseiket ökológiai szempontból mérlegeljék. Ezért leggyakrabban a nagyon magas vízigényű pamutot vagy a magas energiaigényű poliésztert választják alapanyagnak, melynek festése – a tervezett minták és színek elérése érdekében – további vizet és nagymennyiségű vegyszert igényel. A divatiparban használt anyagok termesztése és előállítása különböző mértékben ugyan, de egyaránt jelentős károkat okoznak. Ma jellemzően a ruhák alapanyagának 80%-a pamut és poliészter, ez a koncentráltság pedig a környezeti hatások koncentráltságához, az iparág korlátozott alkalmazkodóképességéhez is vezet (Fletcher, 2008). Az alapanyagul használt nyersanyagok körét bővíteni lehetne, részben leválthatóak lennének kevésbé erőforrás-igényes, alternatív anyagok használatával. A gyapot (melynek magszálai adják a pamutot) termesztése számtalan környezeti kárt okoz a rovarirtó vegyszerek és víz hatalmas mértékű felhasználásán keresztül: csökkenti a talaj termőképességét, a biodiverzitást, hozzájárul az ivóvízszennyezéshez, és a vegyszerek egészségügyi problémákat okoznak.

Movie
A fast fashion szennyezi az afrikai folyókat, de van megoldás - Greendex

Movie

+36 20 475 4977ISMERKEDJ MEG AZ ÉN MÓDSZEREMMEL! Ha stílustanácsadót keresel, érdemes körültekintően választanod, hogy az igényeidnek megfelelő szolgáltatást kapj. Hogy mi az én módszerem és miért érdemes engem választanod, megtudhatod ebből a tájékoztató füzetbő Márta"Szeretném megköszönni a szakértő segítséget és maximális odafigyelést! Igazán értékelt embernek éreztem magam a nálad töltött órákban és ez az érzés aztán egész nap elkísért. Nagyon büszkén viseltem a sminket, sokan meg is dicsértek, hogy milyen szép. Este sajnáltam is lemosni. "Gáspár Andrea"Hálásan köszönöm a velem töltött sok idődet, igazán élveztem minden percét! Az összerakott anyag óriási segítségemre lesz. A rengeteg információtól, amit kaptam, csak úgy zsong a fejem. :)"Hlaváta Gyöngyi"Nagyon köszönöm, még életemben nem volt ilyen jó sminkem, remélem én is el tudom majd készíteni! Nagyon jól éreztem magam Nálad. "

A designereknek, de nekünk, vásárlóknak is hatalmas felelősségünk van abban, hogy ezeket a folyamatokat alakítsuk. Ha például megnézzük a címkét egy ruhán, és a pamut helyett az organikus pamutot választjuk, abban máris van tudatosság. És ezekre már egy C&A vagy H&M üzletben is oda lehet figyelni. De ha tovább megyünk, és a vásárlásaink nagy részét a fast fashion boltok helyett a second hand üzletekben intézzük, az is egy lépés a fenntarthatóbb gardróbb felé. Vagy ha redukáljuk azokat az órákat, amikor 'impulzus vásárolunk', azaz beszédülünk egy 70 százalékos leárazásra, és bódultan összeharácsolunk mindent, azzal is teszünk valamit. És esetleg, ha 5 rövid életű fast fashion ruha helyett 1 magyar tervezői darabot választunk, de azt hosszú évekig viseljük, akkor még a hazai divatot is támogatjuk. De tarthatunk gardróbvásárt is a kukába szanálás helyett, és adományozhatunk, ajándékozhatunk, cserélhetünk is. Ja, és még valami! Legyünk türelmesek másokkal és magunkkal is. Örüljünk a kis lépéseknek, amiket a tervezői, vagy épp a vásárlói oldalon látunk.

Fast food, fast fashion... Az egyik ilyen márka óriásplakátja is erre buzdítja a vásárlókat: lehet, hogy csak a kutyádnak akartál venni egy doboz konzervet, de ha már ott vagy a hypermarketben, akkor vegyél egy új pulcsit is. Hisz alig kerül többe, mint a kis Morzsi vacsorá alapvető emberi tulajdonság, hogy igényeljük a változást, szeretjük az újdonságot. Főleg, ha rajongunk a divatért, a szépért, akkor szeretnénk minél gyakrabban újat mutatni magunknak a tükörben. Vagy a környezetünknek. A fast fashion márkák pedig erre az ösztönünkre hatnak. Fast fashion ruhák (is) lógnak egy slow fashion (second hand) üzlet fogasain. Így kerek. fotó: Korn BeatrixAmikor a MOME-s diplomamunkám írtam a témában, többször fellapoztam Kate Fletcher, a fenntartható divat bibliájának tartott Suistanable Fashion and textiles: design journeys c. könyvét. Ebben ír arról, hogy a fast fashion a nevével ellentétben korántsem a sebességről szól – hisz ezeknek a ruháknak az esetében is pont ugyanannyi idő alatt nő ki a gyapot, és pont ugyanannyi idő alatt szárad meg a festék.

A dokumentumfilm ezt az egyre terjedő életstílust mutatja be. Óvd a meglévő ruháidat! Elég fontos, hogy a már meglévő ruháidat minél tovább tudd használni, azaz maradjanak jó állapotban! Ez persze nehezen kivitelezhető, ha alapból gyenge minőségű, néhány viselésre szánt darabot választunk. Tehát ennek ellenkezőjére érdemes törekednünk. Például a műszálas ruhákkal szemben részesítsük előnyben a természetes anyagból készülteket! Ezek megfelelő odafigyelés mellett sokáig szépek maradhatnak. Mindig vegyük figyelembe a ruhák bevarrt címkéjének utasításait, és a legfontosabb: mossunk kevesebbet! Természetesen vannak olyan ruhák, melyeket minden felvétel után ki szoktunk mosni, de egy pulóver például pont nem ez a kategória. Viselés után tegyük vállfára a ruhákat, hogy ki tudjanak szellőzni! Nyugodtan legyünk picivel megengedőbbek: ha a ruhánk a szó klasszikus értelmében nem koszos vagy büdös, nyugodtan vegyük fel újra! Ezzel nemcsak a ruhát óvjuk, de rengeteg vizet is megspórolunk. Keressük az etikus megoldásokat!

Ezeknek a rongáló behatásoknak belátható rövidtávú és beláthatatlan hosszútávú következményei lesznek. 4. Cégek célja nem a vásárlóik érdeke, hanem a profitmaximalizálás Azaz, nem azért gyártanak ennyi ruhát, ilyen minőségű kampányokat, sőt még a környezettudatosságra sem azért hívják fel a figyelmet, mert etikai, vagy akár világjavító motivációik vannak. Azért csinálják, mert éppen az a trendi, és ami divatos, az eladható. 5. Utánozás, majomszokás Vagyis sajnos elég sok esetben, mivel rendkívül gyorsan kell reagálniuk a divat változására, sőt nekik kell megteremteni azt, ezért sajnos ebben az esetben sem a legetikusabb módszerekhez folyamodnak. Sok esetben merítenek ezek a brandek "ihletet" más cégektől pólómintákban, szabásokban, vagy akár egy szembetűnőbb színben. Nem segít az amúgy sem a többi nem etikus megmozdulásaik között még ez a kis intermezzo. 6. Silány munkakörülmények Az olcsóság már sok alpontban feltűnt, azonban itt kifejezetten bicskanyitogató. Ahhoz, hogy ilyen mennyiségben gyártsanak le ruhákat rövid idő alatt, olcsó munkaerőre van szükségük.

A fast fashion szennyezi az afrikai folyókat, de van megoldás - Greendex

Csak reménykedni tudunk benne, hogy mire felnőnek, az elképzelésük a divatról gyökeresen változik majd. Mitől rossz az, ami olcsó, hétről hétre megújul, és könnyen hozzáférhető? Gondolj csak bele mennyi minden kell ahhoz, hogy ezek a ruhák hétről hétre 1 milliárdos darabszámban hozzáférhetőek legyenek világszerte… Etikus forrásokból, jó minőségű anyagokból, szakképzett és jól fizetett munkaerőből mindezt nem lehetne kivitelezni. Mi akkor a megoldás? Minél kevesebb befektetés minél több profittal. Ezeknek a ruháknak az anyaga messze nem olyan tartós, és jó minőségű, ezzel is rá kényszerítve a vásárlókat arra, hogy rövid időn belül mindenből újat vegyenek. Ennek a vásárlási láznak pedig nemcsak az lesz a következménye, hogy a szekrényeinkben hegyekben állnak azok a ruhák, amelyeket nem hordunk, de tonna számra termelődik a textilhulladék is. Őrizd meg az egyediséget, hozd létre a saját stílusod, és közben óvd környezeted. Mindez hogyan lehetséges? Adunk néhány tippet, amelyeket ha megfogadsz, nemcsak a pénztárcádat kíméled meg, de a környezetedet is: Ne vásárolj hirtelen felindulásból.

De az ultragyors divat sebes terjedése nem csak riasztó mértékű környezeti károkat okoz, hanem a bérszakadékokat is növeli, és aggasztja a vásárlókat. A ruházati márkáknak tehát komolyan kell venniük az etikus gyakorlatot, hogy az ágazat fenntartható módon növekedjen.

3d fénykép app download
A fast fashion szennyezi az afrikai folyókat, de van megoldás - Greendex
Fast fashion jelentése 2

A nyersanyagok feldolgozása és a gyártás jellemzően a globális periférián zajlik, nagyrészt olyan ázsiai országokban, mint például Kínában, Indiában, Bangladesben, Kambodzsában és Vietnámban, de jelentős termelés zajlik Marokkóban és Törökországban is (Turker–Altuntas, 2014). E perifériás térségekben számos ok miatt – alacsony bérek, a biztonsági előírások hiánya, vegyszereknek való kitettség, túlórák és gyermekmunka –sérülnek a dolgozók emberi jogai. E gyártási szakaszban a legjelentősebb a divatipar társadalomra gyakorolt negatív hatása, ráadásul itt a legkevésbé átláthatóak a folyamatok is. Délkelet-Ázsiában nagyjából minden harmadik gyári munkás a textiliparban dolgozik (GFA–BCG, 2017). E területeken olcsóbb a munkaerő és kevesebb a környezeti szabályozás (Gereffi, 1999). Az általában fiatal, képzetlen, főként női munkásokat a gyors termelés nyomása alatt sokszor rossz és veszélyes munkakörülmények között, nem megfelelő (vagy semmilyen) tűzvédelmi és egyéb oktatás mellett, az emberi jogokat megsértve alkalmazzák alacsony bérért (Turker–Altuntas, 2014).