1848 Március 15 Helyszínei

A Múzeumkert forradalmi eszméket szimbolizált, amely túlságosan veszélyesnek bizonyult a Ferenc Józseffel éppen csak kibékült, fiatal, dualista állam szemében. Thaisz Elek rendőrfőkapitány azzal utasította vissza a fiatalok kérését, hogy az ünnepségen résztvevők letaposnák a kert frissen ültetett virágait. A Tisza Kálmán miniszterelnökhöz forduló egyetemi ifjúságot pedig a kormányfő azzal a cinikus megjegyzéssel küldte el, hogy jöjjenek vissza rendes kihallgatási időben szerdán délután. Azonban március 15-e éppen előző napra, keddre esett. Ugyanakkor a rendőrfőkapitány engedélyezte, hogy a Múzeumkert helyett az egyetem előtti téren rendezzenek ünnepséget, így vált az Egyetem tér a fővárosi március 15-i ünnepségek kiindulópontjává végig a dualizmus alatt, sőt még a Horthy-korszakban is. Az ünnepnap dualizmus-kori ellentmondásos helyzetét jól tükrözi ez az eset, ugyanis a szabadságharcot leverő Ferenc József uralkodása alatt – a látványos kibékülés ellenére – a forradalom és a szabadságharc emléknapja nem válhatott államilag elismert, nemzeti ünneppé.

Márciusi ifjak – Wikipédia

A lőporraktár épülete a kapu lyukán keresztül – még mindig nem látogatható a börtön udvaraForrás: Stvorecz AdriánKésőbb az Egyesült Államok tulajdonába került, és a Szabadság téri amerikai nagykövetség védelmét ellátó tengerészgyalogosokat szállásolták el benne. 1985-ben Magyarország visszakapta az ingatlant, de jelképes összegért ekkor is bérbe adta az Államoknak. A budavári börtön végül 2014. június 20-án került végleg magyar kézbe. Táncsics azonban nem itt, hanem gyakorlatilag a mai emléktábla melletti ablakhoz tartozó szobában raboskodott, hiszen úri rangú politikai fogoly volt, nem zárhatták hátra a többiek közé. Mivel az ablakon nem volt rács, a márciusi ifjaknak nem volt nehéz dolguk: csak fel kellett feszíteniük a jelképes védelmet jelentő deszkákat, és már ki is húzhatták Táncsicsot az utcára. Itt raboskodott Táncsics, a mai emléktábla melletti szobák egyikébenForrás: Stvorecz AdriánA börtön régi épületének utcáját is Táncsics tiszteletére nevezték át 1948-ban. Az utca a 18. században a Joseph Gasse nevet viselte, amelyet az itt található, ma a 9–11.

számú telek hátsó részében álló St. Joseph Bastionról (korábban: Erdélyi bástya), valamint az ugyanitt kiépült, hasonló nevű lőportárról neveztek el. A 19. században többször átnevezték, a lőportárat pedig börtönként is használták. Táncsicson kívül Kossuth is raboskodott itt. 1848-ban egy darabig Kossuth Lajos utcának hívták, de 1849 után ismét Wienerthor Gasseként emlegették. 1874-től 1948-ig a Werbőczy utca nevet viselte. A Helytartótanácsnak helyet adó Úri utcába 1795-ben költözött be a szervezet, és a hivatalai működtek benne. A polgári államszervezet megszületésével 1848-ban a Helytartótanács helyébe lépő minisztériumok örökölték az épületeket is, majd az 1867-es kiegyezés után a Belügyminisztérium költözött be ide. Mivel az egyemeletes egykori kolostor hamarosan szűknek bizonyult, az Országház utcai szárnyat lebontották, és a helyén (Kauser és Frey tervei szerint) 1870–1872 között háromemeletes épületet emeltek. A második világháborúban megsérült épületet 1950-ben helyreállították.

Járjuk be együtt a március 15-i forradalom helyszíneit! | PestBuda

Ennek ellenére 1919 tavaszának forrongó napjaiban a Múzeumkert mégis számos népgyűlésnek adott otthont, akárcsak 1848 tavaszán. A házmesterek február 23-i tüntetése után március 6-án a kávéházi pincérek és zenészek, majd március 13-án a magyar hajósok tiltakozó tömegei, ezt követően március 23-án a Szocialista Diákok Szervezetének tagjai lepték el a kertet. A Horthy-korszakban (az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése után) bár 1927-ben március 15-ét ismét nemzeti ünneppé nyilvánították, a Múzeumkert mégsem vált hivatalos ünnepi rendezvény helyszínévé, hanem megmaradt a spontán emlékezni vágyó egyetemi ifjúság számára. Annak ellenére, hogy a korszakban az új politikai üzenetekhez, elsősorban a revíziós gondolathoz igazodva, új helyszínek alakultak ki március 15-e megünneplésére – itt elsősorban a Szabadság téren felállított irredenta szobrok és ereklyés országzászló előtti, 1921-től rendszeres megemlékezésekre, illetve 1942-ben és 1943-ban a Hősök terére összehívott levente nagygyűlésekre gondolunk – 1933-ig a fiatalok minden évben elzarándokoltak a Múzeumkertbe, hogy felidézzék az 1848-as népgyűlést és elszavalják a Nemzeti Dalt.

  1. 1848 március 15 helyszínei 2021
  2. Március 15 helyszínei - Tananyagok
  3. 1848 március 15 helyszínei 5
  4. 1848 március 15 helyszínei 8

(forrás: FSZEK, Budapest-képarchívum) Az épület a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán, a mai Astorián helyezkedett el. Itt zárult a forradalom napja 1848. március 15-én este a Bánk bán félbeszakított előadásával és az ezt követő ünnepléssel.